Érintve

Van egy feljegyzett történet II. Frigyes német-római császárról; miszerint szerzetesek által nevelt árvák közül ötven kisdednek csak alap higiéniai és táplálási ellátást adhattak a dajkák. Arra volt kíváncsi, hogy azok a gyermekek akiket nem gyámolítanak, beszélnek hozzájuk milyen nyelven fognak megszólalni, ha nem hallanak emberi szót.
Sajnos ez sosem derült ki, mivel rövid időn belül mindegyikük elhunyt.

A kísérlet az 1940-es években picit másként, de folytatódott. Árvaházak 164, megfelelően ellátott gyermekét vizsgálta akinek nem jutott érintés, ölbe vétel és kedves szó. Mindegyikük problémás jeleket mutatott, majd fizikailag is elmaradtak a fejlődésben.

Nos, megkérdőjelezi-e még valaki az érintés erejét?

Miért ez a rémtörténet?
Mert már bő egy éve belekényszerülünk egy érintésmentes világba. Érintésmentes fizetés, szállítás, kapcsolat, …
Jól hangzik, hogy szinte mindent kényelmesen el lehet intézni online.
Szinte.
De hol van az ölelés, a személyes kapcsolódás, hol vannak a közösségi élmények? Amikor aurák érnek össze, amikor tereket tölt meg az emberi energia, …
Senki nem gondol bele, hogy a fentiek tükrében milyen káros hatással van az immunrendszerünkre, az agyi és mentális kapcsolódásainkra mindezek hiánya?!

Miért erősebb a félsz mint az életösztön?
Öleld, érintsd meg legalább azokat akiket szeretsz! Legalább légy egy térben vele!
Descartes nem tévedett nagyot; az embernél fejlettebb „gépezet” nincs és akként modellezhető sem, de tudjuk nem elég a bűzös vegyi üzem energiatermelése. A feltöltődéshez kellenek a környezet energiái, az érintés is.
Ne foszd meg alapvető emberi szükségleteidtől magad, amibe az érintés is beletartozik.(ezt H. Harlow 1950-es kutatása igazolta)

Meddig akarod még érintésmentesen élni az életet?

Légy készen!