Életed kertje luxus?

Életed kertje luxus? 

Tudod, hogy lett a szépen ápolt kert, a pázsit a tervezett nyírt rend a ház körüli parkosítás a ma divatja? 

Hát úgy, hogy mindig vannak/voltak akik meg akarták mutatni, hogy nekik annyira jól megy, hogy egy ekkora értékes darabot is kihasíthat drága és sok munkával anélkül, hogy haszna lenne. 

Mindez szemben áll azzal amikor a kert harmonikus egysége egymást támogató növények kellemes eredménye. Amikor mindig van benne valami ehető, vagy gyönyörködni való. Sokkal vadregényesebb és emberibb. 

Az előbbiben minden benne lévő a kertészre támaszkodik.  

Az utóbbiban a növények egymást támogatva élnek, fejlődnek. A gazda csak ritkán kell belenyúljon. Nagy a különbség. Az eredményben is. 

Ha életed kertjére pillantasz az melyikre hasonlít, a gondosan összeválogatott de, önállóságra képtelen, a kertész által nyesett, nyírt – bár jól kinéző, sokaknak tetsző, elvárásoknak megfelelő, de sokat nem termő?  

Mi a fontosabb, hogy lássák, hogy elmondhasd, hogy mi mindent hordtál össze?

Vagy egy kedves, támogató, embernek, családnak táplálékot adó, a környezetéből bekerülő anyagokat fel és újrahasznosító, nyugalmat árasztó, amiről nem kell beszélned, nem kell mutogatnod mert létezik. 

Úgyis kérdezhetném, hogy a te életed kertje belső gazdagsággal létezik, vagy a szomszédnak mutatja magát? 

Milyen kertet tartasz magad körül? Egy fenntarthatót, ami életeken át szolgál majd, vagy inkább elpocsékolsz egyet, hogy ebben az életben a Te hiúságodat szolgálja? 

Életed kertjében a tapasztalások, a figyelem, a gyakorlás, a szisztematikus, kitartó fejlődés öngerjesztő folyamata egy életeken át folyamatosan termő gazdag létet ad. Ebben a kertben nem oldanak meg helyetted semmit. Itt zajlik az élet. 

 A másik, elpazarolt jól hangzó hívságok gyűjteménye lesz ami veled együtt múlik. 

Megengedheted-e azt a luxust, hogy elengedj egy életet azért, hogy az másoknak tetszen? 

Járj szabadon életed kertjében, élvezd! Ápold, figyeld, szeresd! 

De mindenképpen maradj középen! 🙂