„Amikor azt mondjuk, hogy rossz a világ, vizsgáljuk meg önmagunkat!”

Érdemes egy kicsit visszanézni az elmúlt időszak, a járvány okán kapott leckéket elkészítettük-e? Ki mit értett meg?
A fizikai lét korlátai kiegészültek, megjelent a szólás korlátja is és kapjuk a „szúrást”.

A járvány a tüdőt és a keringést támadja. A tüdő és a keringés, amin keresztül kapcsolatot tart a tudat, a lélek az anyagi világgal. Energiát vesz fel és szállít, működteti a testet, a lélek, a tudat szkafanderét.
Amikor ez a láncolat sérül/korlátozódik akkor a tudat is kezd beszűkült állapotba kerülni.
A testünk is egy karma/következmény, így a fájdalom útján tanul. Nincs mit tenni, ha járvánnyal és a fizikai korláttal találkozol akkor ez is egyértelműen mutatja, hogy nem vagyunk elég fejlettek az emberi tudatosság szintjén. Ezt be kell látnunk. Ez tény, nem ítélet.
De ebbe nem kell belenyugodni. Meg kell haladni a saját karmánkat, ami nem ellene működést jelent, hanem felismerését és vele együttműködve haladást mutat.
Az analóg módszerek mint az asztrológia nem véletlenül tudja nagyon pontosan leírni a jelen helyzetet. Miért, mert nagyon kevesen készítik el a házi feladatot így a közös feladatok, a következmények láncolatai ismétlődnek.

De ez a fizikai rész, miközben a lélek/tudat korlátairól nem is beszélünk soha vagy eleget. A fizikai test megőrzése fontos nélküle mi őrizné meg a tudatot a felemelkedéshez, a megvilágosodáshoz, igaz?
Ám a tudat számára az egyik korlát amikor kívülről várjuk a megoldást és másokban keressük az okokat. Egyértelműen Materialista szemlélet. Tudnunk kell már, hogy nem a lét határozza meg a tudatot, hanem a tudat a létet.
Tudatos lét. Ugye milyen jól hangzik?!

Egy, a pszichéjét fejlesztő, meditáló embert igen nehéz bezárni, korlátozni. Sőt igazi szabadságot nyer a magára fordítható extra idővel.

Hogy mit is kell tenni?
Pont olyan mint amikor egy hínáros, vagy mocsaras területre tévedsz. Nem kell kapálózni, helyette elviselni, megérteni azt ami történik. Felismerni a helyzetedet, hogy miben vagy. Ha kapálózol „lehúz”, elsüllyedsz. A külvilág indái rádakaszkodnak, de abban a pillanatban amikor a belső harmóniádra összpontosíthatsz, megnyugszol ezek az indák lecsúsznak, letekerednek rólad és te tova lebeghetsz.
A hírek, a hatalmak addig tudnak uralni amíg teret adsz nekik. Ha túlzottan a külvilágra és a külvilág változásaira figyelsz könnyen elveszel. Minden mögött külső erőt, beavatkozókat látsz. Ha megérted a belsődet, nem lesz hatalma feletted a külvilágnak.
Tessék felismerni, hogy milyen változásokra kényszerülsz. Táplálkozás, viselkedés, végső soron személyiség változásra lesz/van szükséged, vagy már meg is tetted. De ha megfordítom is érthető, minden változás mögött ugyanúgy személyiség vagy tudati okok rejlenek. És a test csak jelez, ahogy az is a dolga. Mivel a kényszer láthatóan nem fog eltűnni még évekig az életünkből rengeteg lehetőségünk van jobb emberré válnunk.

A szabadság, az önrendelkezés belül van. Te vagy felelős az életedért, a fejlődésedért.
Meditálj! Figyelj befelé!