Be és KI

„Felháborító! Ezek az új okos mobilok már nem bírnak ki egy napot sem. Megint tölteni kell. Bezzeg a régi, buta telefonok … Sokkal tovább bírták.”

Ismerős monológ?!

Belegondoltál már, hogy a régi mobilodon, telefonálni tudtál, üzenetet küldeni meg „kígyózni”. Ma pörög a mail, a social, a video, a vásárlás, … akkora kapacitással működik, mint pár éve egy csúcs laptop …

Ma a telefonodnak nincs ideje pihenni. Rengeteg energiát használ. Amikor lemerül, csak felcsatolod a hálózatra és töltöd (néha még akkor sem hagyod békén)

Közben te hulla fáradt vagy.

 

„Olyan fáradt vagyok, annyi dolgom van, a munka, a család, a barátok, a vállalások, lemerültem, kiégtem.” Ismerős szavak?!

 

Miközben ezerrel pörögsz a kapacitásod mit sem változott, de sokkal több energiát emésztesz fel.

És még mindig nem álltál meg töltődni.

Nem érted a régiek, a nagyszüleid hogyan bírták. Miért gondolod, hogy benned egy töltést nem igénylő belső akkumulátor van? Pedig meg kell tudnod állni. Van egy kritikus pont, ahol már az alvás sem segít.

Sokkal tudatosabban kell nézned az életedre. Tudnod kell megállni, csak pár percre naponta. Bármikor. Amikor megnyugtatod magad, elcsendesedsz. Veszel néhány mély lélegzetet.

Beszív… benntart… kienged…

 

Képes vagy nyugalmat energiát beszívni és a fáradt feszült energiát kiengedni.

 

Hát nem fura?! Miközben a telefonodért a kapcsolódásod kulcsáért aggódsz észre sem veszed, hogy Te is lemerülsz és elveszíted a kapcsolatodat a világgal és önmagaddal.

A kérdés csak az, melyikőtök merül le hamarabb?

 

 

Emlékezz – „Nem vagyok robot.”

Elmélkedj – „Mi az az apróság, amit minden nap megtehetek magamért?”

Emelkedj – „A szünetek adnak.”