„Bocs, csak egy kicsit elérzékenyültem…”

„Bocs, csak egy kicsit elérzékenyültem…”

— Miért kéne végre leszoknunk erről a mondatról?

Valaha bocsánatot kértél azért, mert könnyeztél? Dühös lettél? Vagy csak túl „érzelmesnek” érezted magad?

Mindannyian megtettük már. De talán ideje lenne végre leszokni róla.

Miért fontos ez?

Ez az üzenet azoknak szól, akik próbálnak erősek maradni, miközben belül háborút vívnak saját érzéseikkel. A világ gyakran azt sulykolja, hogy az érzelmek gyengeséget jelentenek. Holott épp ellenkezőleg: az, aki meri megélni őket, rendkívüli bátorságot mutat.

Mit tehetsz, ha elönt az érzés?

Íme egy egyszerű, háromlépéses gyakorlat, amit bármikor alkalmazhatsz:

💙 Nevezd meg az érzést – ha nehéz, használd az Érzelemkört

💙 Figyeld meg, hol érzed a testedben – lehet, hogy a torkodban szorít, vagy a gyomrodban feszít

💙 Engedd meg, hogy ott legyen – ne küzdj ellene; amit elfojtunk, az csak erősebben tér vissza

Add hozzá a saját hangod

Az érzelmek nem dramatizálás. Az őszinte reakcióid az életedre. Emberi vagy. És az emberi mivoltod nem kér bocsánatot.

Ne kérj bocsánatot azért, ami emberré tesz

Szóval, legközelebb, amikor valami mélyen megérint, ne kapkodd elő reflexből a „bocs, csak érzékeny vagyok” kártyát. Állj meg. Vegyél egy mély levegőt. És mondd inkább ezt: „Igen, most érzem. És ez teljesen rendben van.”